Tegnap megérkezett a hím gólya!
Nem Darányba, nem az Alföldre, hanem ide Budapest XXIII. kerületébe!
Ez számomra szenzáció, hiszen nem gondoltam volna, hogy itt valaha is látok az Állatkerten kívül gólyát. Azt tudtam, hogy énekesmadarak vannak a környéken, bár nem láttam őket. Most pedig naponta jönnek enni, végigbogarásszák a gyümölcsfákat, és gyönyörűen énekelnek. Vihar után népszámlálást tartok, aggódom, ha valamelyik páros nem mutatkozik (merthogy párban járnak), és mosolyog a lelkem, miközben figyelem őket a konyhaablakból.
Új fejlemények is vannak. A mátyásmadár eddig egyedül volt. Néhány napja elhozta a párját is, a diófáról szemlélték a kertet. A közepes méretű tarkaharkály szintén talált magának párt, már ketten szorgoskodnak a fákon. Titkon abban reménykedek, hogy a szaporulatokat is megszámolhatom. A széncinkék ugyanis elhozták a fiókákat tavaly nyáron.
Az őszapó-pár folyamatosan jön enni, napjában kétszer is. Már az ő dalukat is megismerem.
A barátcinkéket viszont hiába várom. Lehet, hogy csak telelni voltak itt?
